Lupa-Kupán gondoltak a Masters versenyzőkre, így az utánpótlással együtt számunkra is elkezdődhetett az idei versenyszezon.
Borongósan, csepergős esővel indult a reggel, de ennek ellenére Lolo lekísért a csónakházba, a hajót felkötni az autóra, mert ahogy ő mondta: „Apa segítek”. Így a hajókötözés után a család másik felét felvettük és már úton is voltunk Budapest felé, egészen pontosan a BKV Előre vízitelepére, hogy részt vegyünk a Lupa-Kupán.
Meglátszott, hogy 196 nap telt el versenyzés nélkül, mert olyan izgalom jött rám, amit hirtelen nem is tudtam hova tenni. Még a vízre szállás előtt, a mellettem melegítő Évinek meg is jegyeztem: „Basszus izgulok, rajtoljunk már el”
A maréknyi férfi mezőny a lányokkal kiegészülve együtt rajtoltunk el az 5km-es távra. Egyből sikerült is az élre állni és figyeltem, esetleg hányan jönnek el a vizemen, de végül csak Kassai Álmos tartott velem. Az első forduló egy kilométer után következett és mivel sodrással lefele mentünk, gyorsan el is értük. Ezt követően jött 2km hegymenet, már egy nyugodtabb iram tempóban. A második fordulóban volt egy kis összeérés, de ez a hosszútávúversenyzésben bőven belefér. Lefele menet Álmos állt az élre. Körülbelül a negyedik kilométernél újra előre mentem, hogy majd az utolsó fordulót az első helyről, belülről tudjam megkezdeni. Hát erre a versenytársam is készült így forduló előtt 700mrel ment is a helyezkedés. Álmos oldalt váltot ez próbáltam kihasználni egy belerobbantással, hátha leszakad, de ő ennél rutinosabb versenyző, végül még a forduló előtt az élre állt, én meg vert helyzetben voltam a külső íven és végül meg kellett elégednem most a 2. hellyel. Viszont ahogy szoktam mondani, inkább leszek egy jó versenyzésben második, mint egyedül evezve első.
Összeségében egy remek versenyen vagyunk túl, köszönet a szervezésért a BKV Előre SC-nek és jó volt újra találkozni a sporttársakkal.
Jövőhétvégén folytatás A-Híd Kupa, Öbölkör Bajnokságon.
