Utoljára 15 évvel ezelőtt indultam az Újpesti öbölben, az akkor még Hídépítő Kupaként hívott versenyen. Az utánpótlás versenyzőként mindig ez volt az év első megmérettetése és valamiért úgy maradt meg bennem, hogy az év legkeményebb versenye. Itt voltak a budapesti klubbok legjobbjai és sokszor test-test elleni csata ment, hatalmas élmény volt anno 30-40fős mezőnyökkel elrajtolni.
A Masters korcsoportban lényegesen kisebb a mezőny, még úgy is, hogy a lányokkal kiegészülve rajtolunk el. Nagyon év eleje van még a Masters versenyzés szempontjából végül úgy alakult, hogy a férfi mezőny két főből állt. Ez nem jelentette azt, hogy unalmas versenyünk lett volna, sőt Csabával már a tavalyi Szigetköz versenyen is jót eveztünk.
Tavaly Szigetközben nem csak eveztünk, de futottunk is.
Szóval a terv az volt, hogy a rajt után, majd beülök vízre és a forduló után előre megyek. Így hát nem is vettem nagy rajtot és beültem Csaba bal oldal vízére. A hiba a számításban az volt, hogy a jobb oldalról jövő széllel nem számoltam, így amikor már harmadjára kaptam az ölembe Csaba kiemelt vízét, kénytelen voltam előre menni. Nagyon jó tempót mentünk a fordulóig, aztán azt követően egy kicsit visszább vettünk a tempóból. Az utolsó 100 méteren még csináltam egy finisht, mert finishelni mindig kell. Így meg lett az idei első győzelem.
A dobogó tetején.
Összeségében egy jó verseny volt, jó volt visszatérni az újpesti öbölbe, találkozni a sporttársakkal. Lupa Kupával együtt az Öbölbajnokság egy remek ráhangólodása volt a Hazai Vizeken Beevezés eseménysorozatra, amely most hétvégén már kezdetét is veszi a Mosoni-Duna Beevezéssel.
EXTRA: Hogyan törjük fel a saját autónkat
És hát itt nem voltak vége az izgalmaknak. Történt ugyanis az, hogy Csabával teljesen véletlen módon sikerült egymás mellé leparkolni az autóinkkal, így amikor jött gondoltam behajtom az ajtómat, hogy jobban elférjünk egymás mellett. Azzal a lendülettel, ahogy behajtottam az ajtómat, hallottam a kattanást, az autó lezárt „Ezt nem hiszem el” mondtam hangosan. Ott álltam papucsban átöltözve a kocsi mellet, telefon, pénztárca, kocsikulcs pedig bezárva. Hát kb. 45 percen keresztül ment az ötletelés, a próbálkozás, különféle eszközök beszerzése (ebbe nagy segítség volt a helyi ideiglenes parkoló platzmestere), de végül kijelenthetjük, hogy Csaba segítségével sikeres volt életem első autófeltörése.
A képeket köszönöm a Multisoknak.