A Masters Maraton Magyar Bajnokság a szokott helyen Győrben a Mosoni-Duna holtágban került megrendezésre. Az elmúlt két évben a COVID korlátozások miatt ősszel rendezték, de most visszakerült a jól megszokott tavaszi időszakba.
Két napos verseny révén, Gergővel már péntek este megérkeztünk győri szállásunkra, így megspórolva a szombati hajnali kelést. Még este lefekvés előtt megnéztük, hogy milyen időjárás várható a délelőtt 10 órás rajtra. Szeles, esős időt jósoltak, ami talán nekünk még kedvező is lehet, mert a Nagy-Dunán sokat edzünk rossz, hullámos vízfelületen, így valahogy tudat alatt el is van ültetve bennünk, hogy a mostoha körülmények nekünk kedveznek.
Reggel kelés után az ablakon kinézve konstatáltuk, hogy esik az eső és ennek tudatában készültünk a napra. Ahogy kiértünk a pályára az eső elállt a felhőzet elkezdett felszakadozni és a reggeli nap sugarai is megjelentek. Lesétálva a stégre feszített víztükör tárult elénk, az idő egyre melegebb lett. Mire a reggel 10 órás rajtunk következett az időjárás meleg rövidujjas evezésre alkalmasra fordult.
Egy erős mezőny gyűlt össze a 35-39-es korosztályban, így kemény rajtot kellett venni. Bár kicsit volt keveredés a rajtban, össze is ért a hajóm az egyik ellenfelemmel, de sikerült felülni az első vízre és az élbollyal tartani. Sajnos nem sokáig, mert másfél kilométer után, volt egy újabb iramváltás, ami nekem nem esett jól, így le is szakadtam a vezető bolyról. A táv hátralévő részét, már egyedül teljesítettem se előttem se mögöttem nem volt senki. Végül az 5. helyen végeztem, egy edzés iramnak jó volt, de kavarogtak bennem az érzések. Utólag kielemezve az órám által rögzített adatokat ennél jobbat is tudok, de egyszerűen most hiányzott a frissesség. Gergő a 8. helyen végzet és hasonló érzéseket mesélt, bármit csinált, ma a hajó nem ment.
Még egy pár órát a helyszínen tartózkodtunk majd besétáltunk a belvárosba ebédelni. Győr belvárosi része a verseny helyszíntől egy jó 15-20 perces sétával elérhető. Tavaly találtunk rá egy étteremre, ahol tradicionális olasz pizzát készítene. Vékony tészta és a fűszerezés tökéletesen hozzák az olasz pizzák ízvilágát, a teraszon ülve pedig már-már Olaszországban érezhettük magunkat.
Szállásunkra visszaérve egy kis Wellness után jött egy délutáni szieszta. Ez annyira jó sikerült nálam, hogy kitartott vacsoráig.
Gergővel, így a vasárnapi páros versenyünkre teljes mértékben kipihenten érkeztünk. Reggel óta éreztem a powert magamban, folyamatosan mondogattam „ez a páros most jó lesz”. Még vízre szállás előtt Bendegúz a klubunk edzője is átjött a tőlünk 400m-re a Mosoni-Dunán zajló utánpótlás maraton bajnokságról sok sikert kívánni.
A rajtnál két mezőny sorakozott fel, mivel a 35-39-es a 40-44-es korosztályt együtt rajtoltatták el. A rajtunk felemásra sikeredett kicsit beragadtunk, de még el tudtunk menni az élbollyal, és végül sikerült úgy helyezkedni, hogy beültünk bölcsőbe. Ezt a pozíciót, majdnem az első fordulóig tudtuk is tartani. A forduló előtt volt egy iramváltás, amit én rosszul reagáltam le, így leestünk a vízről. Sajnos nem sikerült annyira megújulni, hogy visszakapaszkodjunk. Gergővel, a forduló után gyorsan megbeszéltük, hogy csak egy egység van a mi mezőnyünkből az élbolyban, így jelenlegi állás szerint a második helyen haladtunk, meggyőző előnnyel a 3. egység előtt. A verseny hátralévő részét zavartalanul tettük meg. A cél az volt, hogy annak ellenére, hogy leszakadtunk egy erős iramot mennyünk és a legkevesebb hátrányt szenvedjük el, így reális képet kapjunk, hol is tartunk jelenleg a mezőnyünkhöz képest. Végül teljesen elégedetten a 2. helyen végeztünk a Masters Maraton Magyar Bajnokságon. Pozitív élményekkel szálltunk ki a hajóból, egy nagyon jót sikerült evezni. Még viccesen meg is jegyeztem, hogy „na! nem megyünk még egy kört?”.
Eredményes hétévégét zártunk, hiszen éremmel térhettünk haza, méghozzá Magyar Bajnokival. Pihenésre viszont nincs idő, mert folytatódik a Hazai Vizeken Beevezés sorozata, így irány a Tisza-tó Beevezés.
