Elkezdődött a 2022-es Hazai Vizeken programsorozat. Az első fordulót a Mosoni-Duna 75 River Downhill versennyel együtt szervezték, így a 4 válaszható távon több mint 350 egység indult.
Nagyon vártam már, hogy elinduljon az idei Beevezés sorozat. Az első állomás idén a Moson-Duna Beevezés volt, ahol négy táv közül lehetett választani. A két extra hosszútáv a Mosonmagyaróvárról induló 75 km, és a Kimléről induló 45 km volt. A 16 km-es hosszútáv Dunaszegről indult, míg a rövidtáv a maga 8 km-vel Győrzámolyról rajtolt. Mind a négy táv befutója a Maraton Magyar Bajnokságokról jól ismert Győri Aranypart volt.
Tavaly a Mosoni-Duna 75 River Downhill versenyen a 75km-en indultunk Gergővel, így az ott szerzett tapasztalatok alapján, úgy döntöttünk idén elég lesz a 16 km-es táv. Mivel ez egy „A” pontból induló és „B” pontba érkező verseny, így a logisztikát kellett a verseny előtt átgondolni, hogy jutunk fel a rajtra, mit hagyjunk a célban. A végén úgy döntöttünk, mindenkitől függetlenek leszünk, így két autóval indultunk el Százhalombattáról Győr felé.
Az egyik autót letettük Győrben a befutó helyszínén, valamint az autóba hagytunk 1-1 táskát összepakolva, amibe a verseny utáni száraz ruhák, frissítők voltak. A másik autóval a két hajóval a tetején elindultunk a rajt helyszínére Dunaszegre.
Sikerült a rajt előtt 2 órával oda érkeznünk, így volt időnk kényelmesen lepakolni és felkészülni a versenyre, valamint a versenytársakkal bandázni egy kicsit.
Bár egy éve jártunk itt, mivel a 75 km-es verseny egyik frissítő állomása Dunaszeg volt, engem meglepett, hogy milyen szűk itt a folyó és hogyan fog a rajtban elférni a közel 150 egység. Rajt előtt meg is beszéltük, valahogy az első sorban előre kell magunkat „verekedni”.
A rajt elött 20 perccel már vízre is száltam és a szervezők utasításának megfelelően a rajtvonal felett el is kezdtem bemelegíteni, majd amikor visszafordultam láttam milyen kajakos armada követ. Gondoltam, hogy ez így nem lesz jó, mert ahogy egyre többen leszünk nem fogok előre keveredni. Jött az ötlet, hogy akkor a rajtvonal alatt melegítek egy kicsit és hát ezzel nem is voltam egyedül, mert a rutinos társaim Kriszti és Feri is így tettek. Még 5-6 perc lehetett a rajtig, amikor alulról befordulva megálltam a versenybírói motoros mellett, így bebiztosítva az első soros rajtolást. Nagy tömörülés volt, többször is felszólították a mezőnyt, hogy ne előzzék meg a versenybírói csónakot, de hát eljött az a pont amikor hiába akartunk hátra evezni, nem tudtunk a mögöttünk állók miatt.
A versenybíró kiintett a partfelé, majd a parton lévő hangosításon keresztül csak annyit hallottam, hogy „Figyelem…” és ami utána jött már nem lehetett érteni, mert elrajtolt a mezőny.
Sikerült egyből az élre állni és az első egy, másfél kilométert vezettem is. A rajtot követően még érzékeltem, hogy Gergő jön mellettem és próbál vízen maradni, így nem is mentem 100%-os tempót, de sajnos nem sikerült megmaradnia a vízen. A másik oldalamon egy páros jött, és összességében amit én érzékeltem, hogy egy olyan 4-5 egységből álló élboly alakult ki.
Mivel a Hazai Vizek Beevezés és a Marathon Challenge mezőnye együtt rajtolt el, így próbáltam felmérni a mezőnyt, hogy az én közvetlen ellenfeleim közül van-e valaki. A HVB mezőnyből lényegében csak én maradtam így hagytam a Marathon Challenge fiatal versenyzőit kibontakozni és beültem a serdülő páros vízére.
Ment a meccselés a fiatalok között, több belerobbantás is volt és számomra egy erős tempót jöttünk. Egy hátráltató dolog volt, hogy a serdülő párostól folyamatosan kaptam a kiemelt vizet, így már a fél távnál bokáig érő víz volt a hajómban az eredetileg az ülésem alá tett papucsom pedig a lábam alatt úszkált.
Így a táv nagy részét vízen töltöttem, néha mentek a helyezkedések, volt, hogy bölcsőbe is beültem, végül az utolsó 2 km-en realizáltam, hogy megfogyatkozott az élboly és a hazai vizek mezőnyéből egyedül maradtam. Hagytam a fiatalokat elmenni és csak magamra figyeltem már, hogy egy lazább, de még iram tempóban elérjem a célt és ezzel megszerezni az első fordulóban a győzelmet.
Szeretem az ilyen helyszíneket, ahol szűk sodrásos folyón kell versenyezni, a part és a fák közelségének köszönhetően a sebesség érzet sokkal jobban átjön, mint a mindennapokban amikor a Nagy-Dunán edzek.
A Hazai Vizeken programsorozat Dunakeszin folytatódik a Nagy-Duna Beevezéssel, ami nekem egy kicsit hazai pálya, hisz bár más szakaszon, de ezen a folyón edzek napi szinten.